AZ ÜLŐ ÉLETMÓD KÁROS HATÁSAI – A GYÓGYTORNÁSZ SZEMÉVEL

Napjainkban egyre több ember végez irodai munkát, ami a szellemi megterhelés mellett egy másik kihívást is rejteget, ez az ülő testhelyzethez való fizikai alkalmazkodást jelenti. A mozgásszegény életmód, az egész napos ülés, a statikusan egy pozícióba töltött órák hamar előhozzák a mozgásszervi panaszokat. Anatómiai és statikai szempontból a gerincünk nem alkalmas az egész napos ülő testhelyzetre.

Gondoljuk csak végig: reggel leülünk a gép elé, délutánig fel sem állunk onnan, legfeljebb csak kisebb kávészünetek, vagy az ebédszünet idejéig. Ha pedig egész nap ülünk, előbb utóbb előjönnek a mozgásszervi panaszok: derékfájdalom, hátfájdalom vagy nyakfájdalom. És itt még nincs vége… Fontos tudni, hogy az ülőmunka nem csak a mozgásszervrendszerre van káros hatással, hanem a belső szervek működését is negatívan befolyásolja. Az ülőmunka során felvett hanyag tartással csökken a tüdő kapacitása, pangás jelentkezik a keringésben, ami megterheli az egész szív- és érrendszerünket, lelassul emésztésünk, valamint az ülő életmód lényegesen növeli az úgynevezett metabolikus szindróma esélyét, melynek tünete a magas vércukor, koleszterinszint, és a magas vérnyomás, melyek megnövelik a kockázatát a különböző típusú szív- és érrendszeri betegségeknek.

Meglepő lehet, de az egész napos ülés megterhelőbb a gerinc számára, mint az állás. A helytelen üléskor több mint kétszeresére nő a porckorongot érő nyomás, mint állás során. Ráadásul, ha a porckorongoknak, illetve az egész gerincnek ezt a mértékű nyomást egyoldalúan kell elviselnie a nap nagy részében (hiszen lássuk be, nem figyelünk egész nap a helyes testtartásra), ezáltal hamar kialakulnak a gerincet érő megbetegedések, például a porckorongsérv.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük ezeknek a fájdalmakat, és a gerincbetegségek a kialakulását? A rendszeres testmozgás, vagy sportolás beépítése az életmódunkba egyértelmű feladat. De mit tehetünk ezen kívül?

Az első lépés nagyon egyszerű lesz. A szakirodalom azt javasolja, hogy az ülést minimum óránként célszerű megszakítani. Erről könnyű elfeledkezni, gyorsan eltelik néhány óra anélkül, hogy valójában felállnánk. De annyit könnyen meg tehetünk, hogy tervezetten és tudatosan óránként elsétálunk egy pohár vízért és megisszuk. Ez egyszerűnek tűnik! Ezzel a lépéssel két legyet üthetünk egy csapásra, hiszen gondoskodunk a napi folyadékbevitelről, valamint eleget teszünk annak, hogy meg legyen az óránkénti felállás, illetve séta.

A második lépés szintén nagyon fontos. Próbáljunk a nap nagy részében ideális testhelyzetben ülni. A lábak legyenek stabilan megtámasztva a talpunkon, térd és csípőízület 90 fokos hajlításban, derekunk anatómiai íve legyen megtámasztva, (akár egy párnával, ha az irodai székünk nem támasztja elegendően) hátunk egyenesen tartva és a monitor lehetőség szerint legyen szemmagasságban elhelyezve.

A harmadik tanács az, hogy minél többször változtassunk az ülő helyzetünkön. Nem kell egész nap úgy ülnünk, mint akit karóba húztak, valószínűleg nem is tudnánk megvalósítani. Viszont fontos, hogy minél többször próbáljunk változtatni a testhelyzetünkön. Tehát dőljünk hátra kényelmesen, vagy húzzuk ki magunkat és könyököljünk fel az asztalra. Emlékezzünk arra, hogy a gerincünk a statikus helyzeteket nem szereti, minél többször változtatunk az ülési pozíciónkon, annál jobb. A lényeg, hogy a székből lecsúszott, szinte „derekán ülő” helyzeteket kimondottan kerüljük.

A gerincünk érzi hogy, mikor ideális a testhelyzetünk. Figyeljünk a testünk jelzéseire, akkor ülünk anatómiailag ideálisan, ha nem érzünk diszkomfort érzést vagy fájdalmat ülés során.

Illusztráció:erica liwanag on Unsplash